A francia forradalom többet ártott, mint használt – pro érvek
From IDEAWiki Hungary
Ez a tétel Karl Popper formátumban játszható.
Tartalomjegyzék |
Definíciók
Francia forradalom: Franciaországban 1789 és 1795 között lejátszódó folyamat, amely A Bastille megrohamozásával kezdődik és a jakobinus diktatúra bukásával végződik. (ld. Révai lexikon. illetve Závodszky Gyula: Történelem)
Többet ártott, mint használt: A negatív hatásai az akkori francia nép számára meghaladják a pozitív hatásokét.
Érték
Az akkori francia állampolgár anyagi és fizikai biztonsága
Tételértelmezés
Az akkori francia állampolgár számára az 1789 és 1795 között lejátszódó történelmi folyamatok negatív hatásai meghaladják a pozitív hatásait.
Kritérium: Összehasonlítási alapként az 1789-es és az 1795-ös állapotokat ajánljuk. Ha a különbség negatív, akkor állításunkat bizonyítottnak tekintjük.
Érvek
1. Anyagi és emberi áldozatok
a) A francia forradalom alatt 15000 embert ítéltek halálra, s tízszer ennyit végeztek ki ítélet nélkül hazaárulás címén. Robespierre hatalomra kerülése idején egyetlen hét alatt több mint 1300 embert ítéltek halálra a rögtönítélő bíróságok. (még többet végeztek ki ítélet nélkül) Ez a terror csak a hitleri, sztálini, és pol pot-i népírtásokhoz hasonlítható, de bizonyos értelemben még ezeket is túlhaladja. A csőcselék hatalma miatt művészi és emberi értékek mentek tönkre, a pusztítás dominált éveken keresztül. Ez megszüntette a francia polgár biztonságát. (Ha a tagadó azzal jön, hogy Európára kell értelmezni, és nem kell lezárni a folyamatot 1795-ben, akkor 1,5 millió áldozata volt – csak magyar katona 150000 – az akkori Európa lakosságát tekintve ez az első világháború áldozatainak számával egyenértékű).
b) A forradalom alatt meghozott gazdasági reformok még jobban tönkretették a francia gazdaságot, amely addig se állt rózsásan. Franciaország a forradalom után 1795-ben rosszabb gazdasági helyzetben volt, mint előtte 1789-ben. (ld.Závodszky Gyula: Történelem)
c) A forradalom vezetői hadat üzentek Ausztriának és Poroszországnak, a kialakuló évekig tartó háború feldúlta a francia földeket, emberek százezrei haltak meg. A háború miatt sokan elvesztik vagyonukat, szeretteiket s hatalmas háborús adóterheket kellett fizessenek. Ezek mind vitathatatlan veszteségek. (ld. Závodszky Gyula: Történelem).
d) A emberiség történelme bizonyítja, hogy a legtöbb forradalom nem igényelt ennyi emberi és anyagi áldozatot, nem ítéltek ennyi embert halálra, nem volt ennyi anyagi áldozat. elég összehasonlítani: 1830-as francia forradalom, 1848-as forradalmak Európában, angol polgári forradalom, 56-os magyar forradalom, 1989-es forradalmi változások Kelet-Európában, áttérés a feudális rendszerre. Nem is azzal van a baj, hogy volt forradalom, és voltak áldozatok, hanem hogy mennyi felesleges áldozat volt. a megvalósítás volt rossz.
e) A polgárosodás már európai országokban megvalósul forradalom nélkül, reformok által. (pl. Hollandia, Svájc) A forradalom így főleg formáját tekintve fölösleges volt. (ld. Závodszky Gyula: Történelem).
2. A francia forradalom nem éri el célját.
A francia forradalom nem valósítja meg a várt gazdasági reformokat. A jakobinusok a vélt ellenségeik kiirtásával voltak elfoglalva. 1815-ben megindul a restauráció és újabb forradalmakra van szükség 1830-ban és 1848-ban, hogy a feudális rendszert eltörölje, ami azt bizonyítja, hogy valójában nem törli el véglegesen a feudális rendszert. Jelszavait nem valósítja meg. Milyen testvériség az, amelyben a jakobinus vezérek (Robespierrre, Marat, Jain-Just) még egymást is kinyírták, Milyen egyenlőség az, amelyben diktatúra van, milyen szabadság az, amelyben ha a jakobinus vezérekkel nem értettél egyet, kivégeztek? (A reformokat valójában nem a forradalomnak, hanem a Napóleonnak köszönhetjük.) Emiatt a francia polgár áldozata felesleges volt.
3. A felvilágosodás eszméi nem a francia forradalomban születtek.
A felvilágosodás és az ipari forradalom a francia forradalom előtt már létezett. Tévedés ezeket az eszméket neki tulajdontani. A felvilágosodás eszméi már a francia forradalom előtt léteztek, és ismertek voltak egész Európában. A francia alkotmány nem francia találmány, az az amerikai alkotmány mása, amelyik már 10 évvel azelőtt megszületett, a polgárosodás folyamatát pedig az angol forradalom indítja meg. A felvilágosodás eszméi 1688-ban azangol foradalomban születnek. (Kosáry domokos: Újjáépítés és polgárosodás). (Állító II: Thomas Paine írta: „Amerika elvei nyitották meg az utat a francia forradalomnak.” Nem a francia forradalom hanem a napóleoni háborúk teszik ismertebbekké a felvilágosodás eszméit, nem a forradalom, hanem az a tény, hogy Napóleon végigjárta Európát terjeszti el az eszméket. A reformokat is ő valósítja meg. Nem jakobinus diktatúrára, hanem Napóleonra volt szükség, az ő kora pedig nem a forradalom része.) Ez nem pozitívuma a francia forradalomnak.
Következtetés:
Ezek alapján állíthatjuk, hogy a Francia forradalom többet ártott, mint használt az akkori francia polgár számára.
