Kauzális érvelés

From IDEAWiki Hungary

A kauzális érvelés egy ok-okozati viszonyra hivatkozik. Az ok-okozati érvelés érvényes formája egy feltételes következetés.

Példa:

Ha nedves az úttest, a kocsik könnyen elcsúszhatnak. Egész éjszaka esett az eső. Tehát: Reggel a kocsik könnyen elcsúszhatnak.

Egy ilyen érvelés esetében elegendő bebizonyítani, hogy valóban fennáll az említett okozati viszony és az okozat jelen van, ahhoz, hogy biztos konklúziót állapítsunk meg.

Amikor nem természeti jelenségekről, hanem emberi cselekvésekről van szó, a kauzalitás kérdése bonyolultabb formában jelenik meg. Az ok, amely a cselekvést előidézi, lehet egy szándék, egy szükséglet, egy vágy, egy terv, egy érzelem, egy parancs, egy szabály stb. A fizikai okoktól eltérően az ilyenfajta emberfüggő „okok” nem idézik elő szükségszerűen az okozatot, és ezt nem ugyanolyan módon teszik. Az „ok” és az „okozat” közötti kapcsolat nem szükségszerű, csak lehetséges, vagy inkább valószínű, tehát maga a konklúzió is csak valószínű lehet.

Aki lusta, az nem vállal plusz munkát csak azért, hogy megdicsérjék. Andi lusta. Tehát: Andi nem fogja vállalni a térkép elkészítését, amelyért nem jár érdemjegy.

A lustaság nem egy állandó tulajdonság, amely minden egyes alkalommal érvényesül. A két méter magas ember mindig két méter magas, de a lusta csak általában lusta. Ha az ember két méter magas, soha nem fog beférni egy 1,95 m-es ajtó alá, anélkül hogy meghajolna. Ha az ember általában lusta, megeshet, hogy néha nem az. Így megtörténhet, hogy most az egyszer az egyébként lusta Andi el fogja készíteni a térképet.