Konfliktuskezelés dióhéjban
From IDEAWiki Hungary
Mindennapi életünk szerves részét alkotják a konfliktusok. Az a jó a konfliktusokban, hogy elősegítik a zavaros kérdések tisztázását, kapcsolatokat erősíthetnek meg, serkentik a problémamegoldást és izgalmassá teszik az életünket. A kezeletlen konfliktusok azonban fájdalmat, lelki sérüléseket okoznak, és kapcsolatokat rombolnak szét. A nézetkülönbségek súrlódásokhoz vezethetnek. Ha elmérgesednek, összetűzések alakulnak ki egyének és csoportok között. A kezeletlen konfliktusok valamilyen formában agresszivitást váltanak ki a szereplőkből- lehet ez verbális, gesztuális vagy tettleges.
Tartalomjegyzék |
Hogyan előzzük meg a destruktív konfliktusokat?
- tegyünk különbséget elveink és preferenciáink között;
- józanul mérjük fel a másokkal szemben támasztott elvárásainkat;
- kapcsolatainkban inkább a kölcsönösségre törekedjünk, mint az alá-fölérendelésre;
- kezeljük a kritikát úgy, mint egy időzített bombát: az emberi faj még nem áll az evolúciónak annak a fokán, hogy hálával fogadja a bírálatot. Ezért hasznos néhány szabályt betartani:
- vizsgáljuk felül a szándékainkat mielőtt kritizálnánk;
- figyeljük meg a kritizálandó személy sérülékenységét;
- írjuk le tárgyilagosan a kritizálandó magatartást,értékelő címkézés helyett;
- inkább a változásra tett javaslatunkat hangsúlyozzuk;
- fogalmazzunk konstruktív formában.
- ismerjük fel a mindennapi konfliktus-csapdákat, a stresszkeltő tényezőket:
- zsúfolt otthoni és munkahelyi környezet;
- inger-túladagolás: hangok, illatok stb;
- versenyfutás a határidőkkel;
- aggodalom a fizikai biztonságunkért;
- közlekedési gondok;
- anyagi függőség;
- túlzott elkötelezettség projektek, emberek mellet;
- a fizikai egészségünk iránti gondoskodás hiánya.
- kerüljük az előfeltevéseket;
- érezzünk rá a közelgő destruktív konfliktusokra: kommunikáljunk és egyeztessük elvárásainkat.
Marc Róbert (1982) kommunikációs stratégiái konfliktushelyzetekre
- Kerüljük az ítélkezést.
- Foglalkozzunk inkább az itt-és-most viselkedéssel, mint a múltbeli sérelmekkel.
- Figyeljünk oda a nonverbális jelzésekre.
- Fogalmazzunk „én-közlések" formájában viselkedések, érzelmek és hatások leírásakor.
- Gyakoroljuk az érzelmi nyitottségot (adjunk számot érzéseinkről).
- Válogassuk meg a szavainkat.
- Engedjük meg a másik félnek, hogy akár tartózkodó is lehessen: furcsamód ettől megnyílik.
- Fogalmazzuk újra a másik fél álláspontját.
- Figyelemmel hallgassuk végig a másik felet.
- Használjunk tisztázó kérdéseket; kerüljük a vádló hangnemű kérdéseket.
- Félbeszakítás helyett használjuk a csend hatalmát.
- Kerüljük a mások szándékairól való spekulációt.
- Kerüljük a tanácsadást.
- Merjük hangsúlyozni a másik féllel való egyetértés mozzanatait.
A konfliktuskezelés öt módja (Thomas és Kilman, 1974)
- versengés (dominancia)
- együttműködés (integráció)
- kompromisszum (megosztás)
- elkerülés (elhanyagolás)
- alkalmazkodás (csendesítés)
A tűz allegóriája: Nic Fine és Fiona Macbeth (1992)
A kínai képírásban a „konfliktus" szókép kettős jelentésű: esélyt és veszélyt jelent egyben. Ezért a konfliktust a tűzhöz hasonlíthatjuk, hiszen a tűz meleget és fényt ad, de félelmetes pusztítást is végezhet. A konfliktusok a tűzhöz hasonlóan, fokozatosan bontakoznak ki:
| A tűz allegóriája | ||
|---|---|---|
| Konfliktus | Tűz | Változás |
| az emberek | a tüzelőanyag | a különbözőség ereje új |
| incidens | szikra, füstölgés | megvilágítás, megértő |
| lappangás | lángralobbanás | társak keresése, a törődő |
| súlyosbodás | a tűz szítása | csoport színrelép |
| fokozódás | tűzvész | erőteljesebb reagálás |
| következmények | hatékony cselekvés | |
Ha a konfliktus eljut a tűzvész stádiumába, elkerülhetetlenné válik a benne szereplők sérülése. Éppen ezért fontos rálátni egy konfliktus fejlettségi stádiumára. A kezdeti fázisokban még érvényesíthetőek a pozitív konfliktuskezelési stratégiák. A megfelelő stratégia kiválasztása (lásd Thomas, Kilman modelljét) függ a konfliktusban szereplők erőforrásaitól, valamint a helyzet tétjétől.
Ha kicsi a tét, érdemes passzívabb stratégiákat alkalmazni (alkalmazkodás, elkerülés). Ha mérsékelt vagy magas a tét, proaktív (kezdeményező, önérvényesítő) stratégiák a célravezetők: versengés, együttműködés és kompromisszum.
Mi rejlik az agresszió mögött?
Konfliktushelyzetekben könnyen elveszíthetjük türelmünket és önkontrollunkat. Ilyenkor úgy nyilvánulunk meg, hogy az sérti a másik fél jogait, figyelmen kívül hagyja az ő szükségleteit. Az agresszió mögött egy leplezett félelem áll; emögött egy kielégítetlen szükséglet rejlik. Önelemzés útján, vagy baráti/szakértői segítséggel felderíthetöek ezek a lappangó dolgok. A diagnózis már félúton van a gyógyítás felé.
