Parlamentáris vita
From IDEAWiki Hungary
A parlamentáris vitát elsősorban az egyetemista vitázók gyakorolják. Inkább a formája, mint a tartalma miatt nevezik parlamentáris vitának. A vitatételekre és tételértelmezésekre nem jellemzőbb a politikai töltet, mint a programvitákra vagy az értékvitákra. Külsőségeiben viszont, a parlamentáris vita utánozza a parlamenti vitákat: az egyik két tagú csapat a kormányt képviseli, a másik két tagú csapat az ellenzéket. A kormány javasol egy napirendi pontot elfogadásra a Tisztelt Háznak, az ellenzék megpróbálja a Tisztelt Ház Elnökét rávenni arra, hogy utasítsa el a kormány javaslatát.
Ha a program vita elsősorban a bizonyítékokra, adatokra, információk halmazára épül, a Lincoln-Douglas vita a logikai levezetést és a retorikai készségeket hangsúlyozza, a parlamentáris vita a spontaneitást és a stílust értékeli. Ellentétben a többi vitaformátummal, a parlamentáris vita tételét egy félórával a forduló elkezdése előtt tudják meg a játékosok. Így nem támaszkodhatnak előre elkészített érvrendszerekre, alig fél óra alatt kell felépíteniük egy érvrendszert. Másrészt az értelmezési lehetőségek annyira tágak, hogy az ellenzék gyakorlatilag az első beszéd - a miniszterelnök felszólalása – alatt tudja meg, hogy tulajdonképpen miről fog vitázni. Így nagyon fontosnak bizonyul a naprakész tájékozottság, az általános filozófiai műveltség, a gyors észjárás, a könnyed és színes beszéd.
Tartalomjegyzék |
A TÉTEL
A parlamentáris vitában a vitatandó tételt napirendi pontnak hívják. A napirendi pont lehet bármi: filozófiai vagy politikai állítás, idézet a Bibliából, verssor, szólás vagy bármi más. A vita nem a napirendi pontról szól, hanem a kormány által adott tételértelmezésről. A tételértelmezés lehet közvetlen (szó szerinti értelmezés), lehet szoros értelmezés (ahol megengedhető némi eltérés, de ragaszkodni kell a napirendi pont általános témájához) lehet laza értelmezés (ahol bárhogyan értelmezhetik a napirendi pontot, csak az értelmezés ne legyen nyilvánvalóan ellentétes a napirendi ponttal).
A tételértelmezések többnyire a következő típus egyikébe tartózik:
- programtétel: azonosít egy problémát, ennek megoldására programtervet terjeszt elő, és megpróbálja elérni ennek elfogadását. Fontos, hogy az ilyen típusú terv valamilyen változást idézzen elő a status quo-ban. A marihuána birtoklását és használatát nem kellene büntetni. Lehetővé kellene tenni, hogy az állampolgárok rendelkezhessenek az adójuk 25%-ával.
- értéktétel: a tételértelmezés nem konkrét programra összpontosít, hanem inkább elvont elvekre. A szabadságot jobban kellene értékelni, mint az egyenlőséget. A halálbüntetés önmagában igazságtalan Egy jó szándékú diktatúra a legjobb kormányzási forma.
- idő-tér tétel: a tételértelmezés a Házelnököt egy személy, csoport identitásával ruházza fel, és meghatározza ezáltal azokat a tér és idő kereteket amelyeken belül mozoghat a vita és a bírói döntés. Ön Bill Clinton. Ne induljon 1996-ban az újraválasztásért. Ön Harry Truman 1945-ben. Ne dobja le az atombombát Hirosimára.
Tiltott tételértelmezéseknek számítanak:
- Az evidencia Az evidencia egy olyan értelmezés, amely egy vitathatatlan tényállást szögez le. (pl. Az árvákat nem kellene különösebb ok nélkül verni). Egy ilyen tételértelmezés megvonja az ellenzéktől a cáfolás lehetőségét. Ha bebizonyosodik, hogy a kormány tételértelmezése evidencia, a tételértelmezés joga átszáll az ellenzékre.
- Tautológia Az a tétel tautológia, amely már definíció szerint igaz. Az „Inni jó” tételben a kormány definiálhatja az ivást, mint azt az örömet szerző tevékenységet, melynek során folyadékot juttatunk a szervezetbe. Ez egy tautologikus, körkörös tételértelmezés. Az ellenzéknek nincs lehetősége a cáfolásra. Az evidenciát és a tautológiát az ellenzéknek kell észrevennie.
- Szakosított tudás A kormány akkor követi el a szakosított tudás hibáját, ha tételértelmezésében olyan szaktudásra apellál, amely kívül esik egy intelligens ember általános műveltségén.
A PARLAMENTÁRIS VITA TÖBBI ALAPELEME
Fő szócikk: Alapelemek (parlamentáris vita)
Szókérés
A szókérés egy olyan kérdés vagy állítás, amelyet az ellenfél intéz az éppen beszélő játékoshoz, ennek engedélyével. A szókéréssel nem találkozunk más vitaformátumoknál. Dinamikusabbá, élvezetesebbé teszi a vitát. Ugyanakkor, ez az elem a játékosoktól nagyobb odafigyelést igényel: a szókérés nem zökkentheti ki a beszélőt a mondandójából. Szókérést nem lehet intézni a beszéd első és utolsó percében. Csakis az építőbeszédek alatt lehet folyamodni a szókéréshez.
Szabálysértés
A szabálysértés tiltakozás a vita szabályainak áthágása ellen, és az éppen beszélő ellenfelei jelenthetik be. A Házelnök el kell döntse, hogy elfogadja vagy sem a szabálysértésre vonatkozó bejelentést. Ha elfogadja, a beszélő idejéből vonják le az elhasznált időt. Szabálysértés bejelentésekor és elbírálásakor a beszélőnek nincs joga válaszolni. Általában akkor jelentenek be szabálysértést, ha az összefoglalóban új érv jelenik meg, illetve a beszélő tételcsúsztatással próbálkozik, vagy ha a beszélő túllépi a beszédkeretet.
Személyeskedés
A parlamentáris vita hangulata oldottabb, több viccelődést és iróniát enged meg, mint más vita formátumok. Ha a játékos mégis úgy gondolja, hogy ami elhangzott az számára sértő, személyeskedést jelenthet be és ennek elbírálása ugyanúgy történik, mint a szabálysértés elbírálása.
A képviselők felszólalásai
A parlamentáris vita megengedi, hogy a közönség sokkal aktívabban vegyen részt a vitában. A beszédek közben a hallgatóság kifejezheti tetszését vagy nemtetszését és az építő beszédek után a Házelnök megengedheti az egy perces felszólalásokat a közönség tagjainak, azzal a feltétellel, hogy ugyanannyi felszólalás legyen minkét csapat mellett. A vitában és az értékelésben ezek a felszólalások nem játszanak szerepet.
A VITA MENETE
| A parlamentáris vita menete | |||
|---|---|---|---|
| 1 | Miniszeterelnök | Építő beszéd | 7 perc |
| 2 | Ellenzéki vezető | Építő beszéd | 8 perc |
| 3 | Kormánytag | Építő beszéd | 8 perc |
| 4 | Ellenzéki tag | Építő beszéd | 8 perc |
| 5 | Ellenzéki vezető | Összefoglaló beszéd | 4 perc |
| 6 | Miniszeterelnök | Összefoglaló beszéd | 5 perc |
A miniszterelnök építőbeszéde
Fő szócikk: A miniszterelnök építőbeszéde
- bejelenti a napirendi pontot és összefüggést teremt a tétleértelmezéssel
- világos és pontos tételértelmezést fogalmaz meg
- alátámasztja a tételértelmezést néhány, egymástól független érvvel
Az ellenzéki vezető építőbeszéde
Fő szócikk: Az ellenzéki vezető építőbeszéde
- megfogalmazza az ellenzék filozófiáját
- bemutatja az ellenzéki stratégiát (a tagadó érvrendszert)
- cáfolja a miniszterelnök érveit
A kormánytag építőbeszéde
Fő szócikk: A kormánytag építőbeszéde
- áttekinti az elhangzottakat
- megtámadja az ellenzék független elemzését
- újraépíti a kormány érvrendszerét
- új érveket hoz
Az ellenzéki tag építőbeszéde
Fő szócikk: Az ellenzéki tag építőbeszéde
- áttekinti az ellenzék filozófiáját
- új szempontokat és elemzést mutat be
- érinti a fő kérdéseket
- cáfolja a kormánytag érveit
Az ellenzéki vezető összefoglalója
Fő szócikk: Az ellenzéki vezető összefoglalója
- kitér a fő kérdésekre
- új példákkal világítja meg az elhangzottakat
- dichotómiákat állít fel
- levonja a végkövetkeztetést
A miniszterelnök összefoglalója
Fő szócikk: A miniszterelnök összefoglalója
- összegzi a vitát
- kitér a döntő pontokra
- új példákkal világítja meg az elhangzottakat
- dichotómiákat állít fel
- levonja a végkövetkeztetést
A parlamentáris vita olyan vitázóknak való, akik már sok tapasztalatot nyertek más vitaformátumokban. Mivel sokat épít a spontaneitásra és a vita struktúrája nem annyira nyilvánvaló, mint más típusoknál, csakis olyan vitázók tudják magas szinten művelni a parlamentáris vitát, akik általános kultúrával és vitatapasztalattal rendelkeznek és tájékozottak a nyilvánosságot foglalkoztató aktuális kérdésekben. A kormány csapata és az ellenzék maximum egy fél órával a játék megkezdése előtt ismerik meg a napirendi pontot, amit a kormány elég tág keretek között értelmezhet.
Lásd még
| Vitaformátumok |
|
Karl Popper • Parlamentáris vita • World Schools • Lincoln-Douglas • Törvényhozó vita • Policy |
